Visszwatt védelem

„2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról ” – VET

Kiserőművek engedélykötelessége építésügyi szempontból.

Engedélyek típusai a törvény szerint

115 §

1. a) építési engedélyezési eljárás,
2. c) használatbavételi engedélyezési eljárás,
3. d) fennmaradási engedélyezési eljárás,
4. e) megszüntetési eljárás.

116 §

(3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

1. a) olyan kiserőmű építéséhez, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t azzal, hogy a csatlakozási ponton az összesített kiserőművi csatlakozási teljesítmény nem haladhatja meg az 50 kVA-t,
2. b) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre

Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;

Elosztói engedélyessel továbbra is szükséges az engedélyeztetés lefolytatása (Igénybejelentés-Csatlakozási Terv-Készre jelentés) a hálózati osztályokon. A terveket visszatáplálás elleni védelemmel kell készíteni.

Hálózatvédelemmel illetve a nem kívánt szigetüzem elkerülése érdekében beépített védelmekkel nem keverendő, kiserőműveknél mindenképpen szükséges hálózati fedővédelem, bármilyen inverter alkalmazása esetén.

Nagyon fontos, hogy az alapvető koncepciót érdemes a tervezési fázisban lefektetni.

1. Energetikai szempontok
   
   
   • Nem csak az éves fogyasztás/termelés vizsgálandó
   • A fogyasztási szokások részletes elemzése – 15 perces adatok vizsgálata szükséges, legalább 12 hónapos időszakban
   • Egyidejű teljesítmény felvétel szempontjából kritikusan alacsony időszakok meghatározása (hétvégék, nyári leállások)
   • Beépített napelem rendszer teljesítményének meghatározása – illesztve a fogyasztáshoz - , valamint az éves energiatermelési veszteség becslése
     
     
2. Villamos szempontok
   
   
   • Csatlakozási pont (egy vagy több épület), feszültségszint
   • Betáplálás/főelosztó kialakítás (többirányú betáplálás, tartalék-aggregátoros üzem)
   • Mérés kialakíthatóságának lehetőségei, mérőváltók
   • Mérés-adatgyűjtés és adatfeldolgozás
   • Vezérlő/Szabályzó egység és algoritmus
   • Beavatkozók méretezése, beépíthetősége, vezérlés kialakításának lehetőségei
   • Szabályzás esetén, visszacsatolás az inverterek aktuális teljesítményéről
     
     
3. Kommunikáció
   
   
   • Inverterek típusa, gyári kiegészítő eszközök, berendezések
   • Monitoring rendszer-távfelügyelet kiépítése kötelező! - finomhangoláshoz
   • Protokoll
   • Fizikai réteg meghatározása
     • vezetékes
     • vezeték nélküli

1. Minden esetben szükséges
   
   
   • A mérés kialakítása a közcélú hálózattal való csatlakozási ponton, mérőváltók beépítése
   • A mérés adatainak feldolgozása, szabályzó/vezérlő jel kiadása (mikroszámítógép, programozható vezérlőegység beépítése)
   • Beavatkozó szerv kiépítése, minimum 1db rendszer leválasztást megvalósító eszköz (mágneskapcsoló, vezérelhető megszakító, inverter teljesítmény menedzsment eszköz)
   • Kommunikáció kiépítése a visszacsatolás, a szabályzó egység és a beavatkozó között
     
     
2. Az esetek döntő többségében a rendszereknél az AC oldalon való beavatkozást ajánljuk, vagy az inverteren keresztüli szabályzást.
   
   
   • Fedővédelem-leválasztás
     • A napelemes rendszer beépített teljesítményéhez képest jelentősen magasabb állandó napközbeni fogyasztás esetén alkalmazható
     • Ebben az esetben a legnagyobb a megtermelhető energiához képest a veszteség
     • Ha nem megfelelő a méretezés, akkor előfordulhat, hogy a beépített eszközök túlzott igénybevétele miatt a karbantartási költségek megnövekednek az üzemeltetés során
     • Típusai
       • Komplett napelemes rendszer leválasztása:
         A csatlakozási ponton egy vezérelt megszakítóval, a kritikus fogyasztás/termelés viszonynál. Visszakapcsolás, ha a fogyasztás megnyugtató mértékben meghaladja a beépített teljesítményt. (hiszterézis görbe meghatározása)
       • Inverterenkénti leválasztás
         Egy fokkal finomabb működést lehet így megvalósítani, lépcsőzetesen egyesével ki- és beszakaszolva az inverter egységeket.
       • Inverter teljesítmény szabályzás – kifinomult és célszerű, a leginkább ajánlott megoldás
         • Inverter típustól függő az alkalmazhatósága, a szabályzás sebessége, valamint rugalmassága
         • Univerzálisan bárhol alkalmazható, utólag is rosszul méretezett rendszereknél
         • Könnyen módosíthatók a beállítások, adaptálható egy esetleges változáshoz
         • Az energia termelés a lehetőségekhez képest maximalizálható
         • Intelligens épületek esetén kombinálható a fogyasztó vezérlésekkel

3. Minden kiépítésre igaz, hogy komplett és körültekintő tervezés esetén is szükség van a kiépítés után egy felülvizsgálatra. Helyszín függvényében egy hosszabb időszak 1-3 hónap termelési adatainak vizsgálata után, amennyiben a működés nem megfelelő, a szabályzási paraméterek finomhangolását meg kell tenni.